Az EQ tanulható – már tantervünk is van hozzá

A Budapest School alapítása óta valljuk, hogy a gyerekek érzelmi és szociális fejlődése legalább olyan fontos, mint az iskolai tananyag elsajátítása.

Tíz év tapasztalata, kísérletező gyakorlata és közösségi tudása most egy mérföldkőhöz ért: elkészült Magyarország első, évfolyamonkénti célokra és tanulási ívekre épülő Érzelmi Nevelés Curriculumja.

Ez a tanterv nem puszta ajánlás, hanem valós, strukturált és eszközökkel is támogatott útmutató minden olyan pedagógus számára, aki fejleszteni szeretné a gyerekek érzelmi intelligenciáját. Nemcsak belépési pontot ad, hanem hosszú távú fejlődési ívet és konkrét módszertani eszközöket is kínál.

Miért fontos mindez?

A nemzetközi és hazai bizonyítékok szerint az érzelmi intelligencia fejlesztése nem csupán „plusz”, hanem az iskolai siker egyik legfontosabb pillére. Az érzelmileg biztonságos tanulási környezet támogatja a motivációt, a kérdezést, a kockázatvállalást és a hosszú távú fejlődést – vagyis azt, amiben a BPS mélyen hisz: a jóllét és a tanulás ugyanannak az éremnek a két oldala.

Az érzelmi intelligenciát fejlesztő programok bizonyítottan javítják az iskolai teljesítményt és jóllétet. A Yale Child Study Center vizsgálata kimutatta, hogy azok a diákok, akik SEL-tananyagban részesültek, javulást mutattak az akadémiai eredményességben, a tanórai részvételben és a motivációban. Emellett ritkábban éreztek szorongást, depressziót, és jobban kapcsolódtak társaikhoz és tanáraikhoz.

A reziliencia a közvetítő. Egy 2024-ben megjelent kutatás azt mutatta, hogy az EQ nemcsak közvetlenül hat az eredményességre, hanem növeli az önhatékonyságot, a motivációt és a rezilienciát – ezek pedig elősegítik a pszichés jóllétet és az iskolai sikert. BioMed Central

Magyar tapasztalat is alátámasztja: Bartyik–Ocsenás–Polonyi (2023) kutatásában arra jutottak, hogy integráltan tanuló, sajátos nevelési igényű diákok érzelmi intelligenciája alacsonyabb lehet, ami rámutat: az EQ fejlesztése ma még nem eléggé hangsúlyos – de egyértelműen kapcsolatban áll a teljesítménnyel és beilleszkedéssel. ap.elte.hu

A curriculum alapja

Az anyag a Yale Egyetem RULER programjára támaszkodik, amely több mint 20 éve kutatja és fejleszti az érzelmi intelligencia oktatását. Ehhez adtuk hozzá a BPS tíz évének tapasztalatait, vezettünk be új módszereket, a Yale által adott anyagokat pedig beépítettük a saját módszertanunkba, és megújítottuk a mentoridőket, a visszajelzések kultúráját, a közösségi szabályalkotást, a konfliktuskezelést. Az így született keret egyszerre nemzetközi színvonalú és hazai kontextusban működőképes.

Mit tanulnak a gyerekek Érzelmi Nevelés órán?

Mit tanulnak a gyerekek Érzelmi Nevelés órán?

A gyerekek tanulnak magukról, az érzéseikről, a társas viselkedésekről, és arról, hogy miért hasznosak az egyes érzések, hogyan kell őket kezelni, hasznosítani, amit hoznak, kontrollálni őket, ha szükséges.

Példák a tananyagból:

• Érzelmi tudatosság – az elsősök megtanulják megnevezni érzéseiket, a gimisek pedig felismerik, mi váltotta ki, és hogyan hat a viselkedésükre.
• Érzelemszabályozás – kicsiknél légzőgyakorlatok és érzelemnapló, nagyoknál tudatos viselkedésváltoztatás.
• Empátia – a gyerekek észreveszik mások érzéseit, figyelnek szavaik hatására.
• Társas kapcsolatok – a kisebbek gyakorolják a bocsánatkérést és visszajelzést, a nagyobbak a konfliktuskezelést és együttműködést.

A tanterv játékokat, beszélgetésindítókat és gyakorlatokat kínál, vagyis nemcsak elmélet, hanem használható pedagógiai útmutató, elméleti és tudományos háttérrel kiegészítve.

Hogyan jelenik meg mindez a mindennapokban?

Az EQ-fejlesztés sokszor különálló foglalkozás, és egyúttal a BPS mindennapjainak része. A curriculum eszközei és struktúrái a napi gyakorlatba épülnek:

• Hangulatmérő és érzelemkártyák – a gyerekek nap mint nap megnevezik, milyen érzések vannak bennük, így tudatosítják, hogyan hat az érzelmi állapotuk a viselkedésükre.
• Érzelemnaplózás – a kisebbek rajzokkal, piktogramokkal, a nagyobbak reflektív írással követik saját érzéseiket, ezzel mintázatokat ismernek fel.
• Érzelmi szókincs bővítése – változatos játékok és gyakorlatok segítik, hogy pontosabban és gazdagabban fejezzék ki érzéseiket.
• Konfliktuskezelési modellek – konkrét lépések segítik a gyerekeket: saját érzéseik felismerése, a másik meghallgatása, közös megoldás keresése.
• Empátia-gyakorlatok – dramatikus helyzetek, történetfeldolgozások, amelyek segítik átélni mások szempontjait.
• Felelős döntéshozatal – a kicsik egyszerű helyzetekben gyakorolják, hogy felismerjék a helytelent; a nagyobbak szituációs gyakorlatokban mérlegelik döntéseik következményeit.
• Mindfulness és légzőgyakorlatok – rövid, beépített eszközök a stressz és szorongás kezelésére, amelyek segítenek a fókusz visszanyerésében.

Miért most? És miért tőlünk?

Ez a curriculum nem jöhetett volna létre, ha nem egy olyan közösségben dolgozunk, ahol a tanári szabadság és felelősség kéz a kézben jár, és ahol a kísérletezés nem hiba, hanem lehetőség. A tíz év alatt felhalmozott BPS-es tudás a Yale által előállított curriculum alapjaira és struktúrájára támaszkodva most formát öltött – és az a célunk, hogy ez a tudás más pedagógusok számára is hozzáférhetővé váljon.

Nem hisszük, hogy minden iskolának ugyanúgy kell működnie. De hisszük, hogy minden gyerek megérdemli, hogy ne csak biztonságban, hanem érzelmileg támogatott közegben is tanuljon.