Egy iskola akkor fejlődik, ha saját magáról is tud tanulni
Szerző: Ihász Timea - adatelemző, projekt menedzser, a BPS növekedési és minőségirányító csapat tagja
Mit jelent az adat-alapú működés a Budapest Schoolban?
Azért kezdtem el programozást tanulni, mert egy ponton világossá vált: ha valóban adat-informált iskola akarunk lenni, akkor a beérkező visszajelzések mennyisége már túl nagy ahhoz, hogy pusztán táblázatokból, különálló megérzésekből vagy egy-egy összesítésből jól lássuk, mi történik.
Nem az volt a cél, hogy a számok mondják meg, mit kell csinálnunk. Épp ellenkezőleg. Azt szerettük volna, hogy a sok visszajelzés olvashatóbbá váljon: látszódjanak a mintázatok, az iskolák közötti különbségek, a helyi erősségek és azok a területek is, ahol érdemes figyelmesebben kérdezni.
És ez csak az egyik adatforrás.
A Budapest Schoolban nem egyetlen szülői kérdőív alapján próbáljuk megérteni, hogyan működünk. Nézzük a szülői visszajelzéseket, a mentorok tapasztalatait, a gyerekek jelzéseit, a tanulási célok alakulását, a trimeszterzáró visszajelzéseket, az értékelő táblázatok használatát, a jelentkezési és elmeneteli adatokat, és mindazt, amit a mindennapi működésben újra és újra látunk.Egy iskolában sok minden látszik a mindennapokból. A tanár látja, hogyan érkeznek a gyerekek, hogyan dolgoznak együtt, hogyan kérnek segítséget. A szülő látja, milyen állapotban megy haza a gyerek, miről mesél, mit hallgat el, hol lett magabiztosabb, és hol bizonytalanodik el. A gyerek pedig a saját bőrén tapasztalja, hogy biztonságban van-e, érti-e, amin dolgozik, kap-e segítséget, és látja-e a saját fejlődését.
Ezek fontos észlelések, de önmagukban nem elegendők.
A mindennapi tapasztalat sokat mutat, de torzíthat is. Egy hangos probléma nagyobbnak látszhat, mint amekkora valójában, miközben egy csendesebb, de tartós elakadás sokáig láthatatlan marad. Ezért egy modern iskola nemcsak megérzésekből, történetekből vagy egyedi visszajelzésekből próbálja megérteni önmagát.
Adatokat is néz.
A Budapest School adat-informált iskola. Az adat nem helyettünk dönt, hanem segít pontosabban kérdezni. A pedagógiai tapasztalat, a gyerekek és szülők visszajelzései, a tanárok tudása, együtt segítenek megérteni, mi történik. Az adatok akkor segítik a tanítást és a tanulást, ha a tanárcsapatok közösen, többféle adatforrásból dolgoznak:többféle adatot kell összekapcsolni ahhoz, hogy ne tünetekre reagáljunk, hanem valódi mintázatokat keressünk.
A szülői visszajelzés nem elégedettségmérés
A szülői kérdőív fontos része ennek a rendszernek, de nem ügyfél-elégedettségi mérés.
Iskolában nem elég azt kérdezni, hogy a szülő mennyire elégedett. A tanulás sokszor kihívással jár. Egy jó visszajelzés néha kényelmetlen. Egy konfliktus kezelése nem mindig azonnal kellemes. Egy gyerek fejlődése nem mindig egyenes, látványos vagy könnyű.
Ezért mi nem elsősorban azt kérdezzük, hogy a szülő szereti-e az iskolát.
Azt kérdezzük, mit lát.
Például:
„A gyerekemnek vannak barátai a suliban.”
„A gyerekem véleményére kíváncsiak az iskolában.”
„A gyerekem rendszeresen kapott visszajelzést a munkáiról.”
„Tudom, hogy konfliktus esetén kihez fordulhatok segítségért.”
Ezek konkrét tapasztalatokra kérdeznek rá. A szülő nem pedagógiai módszertant értékel, hanem arról ad visszajelzést, amit a gyereke életéből, otthoni állapotából és az iskolával való kapcsolatából lát.
Mit kezdünk azzal, ha az adatok fejlesztési területet mutatnak?
A 2026-os szülői visszajelzések jó példát adnak arra, hogyan használjuk az adatokat.
Az idei eredményekben egyszerre látszik megerősítés és fejlesztési feladat. A kapcsolati alapok továbbra is erősek: a szülői visszajelzések alapján a gyerekek jó kapcsolatban vannak a mentoraikkal, vannak barátaik, biztonságos közegben vannak, és sokan érzik úgy, hogy a véleményük számít. Ez fontos visszajelzés, mert a BPS működésének egyik alapja éppen a személyes figyelem, a biztonságos közeg és a gyerekek saját útjának támogatása. Ez nem csak idén erős az elmúlt 4 évben minden évben azt láttuk, ezek a BPS erősségei.
Az adatok ugyanakkor fejlesztési területet is kijelöltek.
A legnagyobb visszaesések főleg a mentorbeszélgetések rendszerességéhez, a szülői tájékoztatáshoz, a munkákra adott visszajelzésekhez, a trimeszterzáró visszajelzések hasznosságához, az értékelő táblázatok érthetőségéhez és a saját tanulási célok követéséhez kapcsolódnak. Ez nem azt jelenti, hogy „rossz lett” a rendszer. Azt jelenti, hogy a gyerekek fejlődésének követése, láthatósága és rendszeressége most nagyobb figyelmet igényel.
Visszaesések 2025 – 2026
Egy adat-informált iskola ilyenkor nem eltakarja az eredményeket, és nem is önmagukért akarja javítani a számokat. Hanem dolgozni kezd azzal, amit lát.
Megosztjuk az eredményeket a szülőkkel. Nyilvánossá tesszük az adatokat. Az iskolák átnézik a saját eredményeiket. A minőségirányító csapat feldolgozza a mintázatokat, egyeztet az iskolákkal, és keresi azokat a pontokat, ahol érdemes beavatkozni.
- Miért kaptuk most ezeket az eredményeket?
- Hol kell erősebb ritmus?
- Hol kell jobb támogatás a mentoroknak?
- Hol nem elég látható a gyerek fejlődése?
Hol működik jól valami, amit más iskolák is átvehetnek?
A BPS-ben az adat nem év végi lezárás, hanem a következő működési döntések egyik kiindulópontja.
A cél nem az, hogy jövőre szebbek legyenek a számok, hanem hogy a következő évben jobb iskolát építsünk, és a változás a mindennapokban legyen érezhető.
Ezért fontos a transzparencia is. Az iskolai adatok nyilvánossága erősítheti az átláthatóságot, a részvételt és a bizalmat.
Mert egy iskola akkor marad élő, ha nemcsak tanít, hanem saját magáról is képes tanulni.
Felhasznált cikkek
Harvard Data Wise — adatforrások közös, pedagóguscsapatos értelmezése és iskolafejlesztési ciklus.
Education Endowment Foundation: Parental engagement — szülőkkel való partneri, tanuláshoz kapcsolódó együttműködés.
Education Endowment Foundation: How monitoring can support decision making in schools — célzott, arányos monitoring az iskolai fejlesztésekhez.
UNESCO IIEP / Council of Europe: Open school data in European education systems — átláthatóság, részvétel, bizalom, felelős adatközlés.