Országos átlag felett 2026-ban is: központi felvételi eredmények a BPS-ben

A központi írásbeli sok családnak egy sűrű, érzelmileg megterhelő időszak. Az idei feladatlapokat a sajtóban megszólaló szaktanárok és a gyerekek is kifejezetten gondolkodósnak írták le: matekból több ponton „meg lehetett akadni”, magyarból pedig voltak szokatlan, stresszelős feladattípusok is.

Ezzel együtt a hivatalos országos átlagok csak tizedpontokban mozdultak a tavalyihoz képest, vagyis a nehézségérzet és a pontszámok nem mindig járnak kéz a kézben.

Ez a teszt egy standardizált, begyakorolható feladatsor. Mégis azt látjuk évről évre, hogy a BPS-es gyerekek úgy is tudnak jól teljesíteni rajta, hogy a fókusz a mindennapokban nem a tesztek „betanulásán”, hanem a valódi megértésen és a hosszú távú haladáson van, és az utolsó évben, egy intenzív felkészülő időszakban gyakorolják be a feladatokat.

Mit mutatnak az idei számok?

Idén is három adatot nézünk: a BPS-es gyerekek átlagát, az országos átlagot és budapesti átlagként az AKG-ben központit író gyerekek átlagát.

Magyar

• Országos átlag: 30,28
• BPS átlag: 32,43 (+2,15 pont az országoshoz képest)
• AKG-ben írt felvételi átlag: 33,4 (a BPS átlaghoz képest +0,97 pont)

Matematika

• Országos átlag: 22,93
• BPS átlag: 28,2 (+5,27 pont az országoshoz képest)
• AKG-ben írt felvételi átlag: 29,4 (a BPS átlaghoz képest +1,2 pont)

A számok lefordítva: idén a BPS-es gyerekek magyarból +2,15, matematikából +5,27 ponttal vannak az országos átlag felett. Ez különösen matekból nagy különbség, egy olyan feladatlapon, ahol országosan továbbra sem könnyű a magas pontszám.

Összevetés a tavalyi évvel

Tavaly a BPS-es átlag mindkét tantárgyból gyakorlatilag megegyezett az AKG-ben írók átlagával: 33,7 magyarból és 30,0 matekból is. Ehhez képest idén 1,27 ponttal alacsonyabb magyarból és 1,8 ponttal matekból.

Ennek több oka is lehet. Ahogy egyre több a 8.-os BPS-es gyerek, természetesen nő a vizsgázók diverzitása is: többféle erősség, többféle felkészülési út, többféle vizsganapi állapot jelenik meg egyetlen átlagban, mivel mi továbbra sem a sikeres központit látjuk az iskola egyetlen és legfontosabb céljának, sokkal inkább az egészséges és boldog, céltudatos gyerekeket.

És ott van az is, hogy a céliskolák között nagy a szórás: van, aki inkább a műszaki–természettudományos irányhoz igazítja a felkészülését, míg mások kifejezetten erős humán közegbe készülnek. Sok gyereknél jellemző, hogy már célirányosan gondolkodik a továbbtanulásban: van, akinek a BME gimnáziuma a cél, ahová matek kell, vagy épp a Vörösmarty, ahová meg magyar. Emellett sokan jelentkeznek a BPS saját gimnáziumába, a JPP-be is, ahová viszont nem a központi felvételi a kulcs a bejutáshoz, hanem a közös munkára, együtt tanulásra, közös problémamegoldásra való képesség és az önálló tanulás iránti elkötelezettség.